Farsang eredet

e.

A farsang v�zkeresztt�l hamvaz�szerd�ig (a hamvaz�szerd�t h�vt�k sz�razszerd�nak, b�jtf�szerd�nak, b�jtfogad�szerd�nak, aszal�szerd�nak is) janu�r 6-t�l a nagyb�jt kezdet�ig tart.
A v�zkereszt, avagy h�rom kir�ly �nnepe, a keletr�l Betlehembe �rkezett f�rfiak eml�k�nek szentelt �nnepe.
A farsang idej�t �gy sz�m�tjuk ki, hogy az els� tavaszi (m�rcius 21-e ut�ni) holdt�lt�re k�vetkez� vas�rnapt�l (h�sv�tt�l) visszasz�molunk hat hetet.
A farsang az utols� alkalom a mulats�gra, ut�na k�vetkezik a h�sv�tig tart� nagyb�jt. F�leg a farsangi id�szakot lez�r� utols� h�rom napon, a farsang fark�n, azaz farsangvas�rnap, farsangh�tf�n (asszonyfarsang napj�n) �s h�shagy�kedden mulattak igaz�n.

A farsang elnevez�se orsz�gonk�nt v�ltozik.
N�lunk a n�met fasen, faseln, mes�lni, pajkoss�got �zni sz�b�l ered, ami a v�gs�g azon id�szak�t jelzi, amely a h�sv�ti nagyb�jt�t megel�zi. Az olaszokn�l a "H�s, isten veled!" carne-vale sz�b�l sz�rmazik, ami eredetileg a h�shagy� keddet jel�lte, de m�s n�zetek szerint a carnev�l sz� eredete a "carrus navalis"-ra vezethet� vissza, ami haj�kocsit jelent, ezt Dion�szosz �nnep�vel hozt�k kapcsolatba, hisz az �nnepeiken a f�szerepl�t egy haj� form�j� kocsin h�zt�k v�gig a v�roson, mint a term�kenys�g szimb�lum�t.
A karnev�l sz�t Csokonai Vit�z Mih�ly ismertette meg vel�nk, hiszen komikus eposz�nak f�h�s�t Carneval-nak nevezte.

A farsang v�zkeresztt�l (janu�r 6-t�l) hamvaz�szerd�ig tart.
Pontos id�pontja nincs, mert ez mozg� �nnep, ugyanis a hamvaz�szerda minden �vben m�skor van. A hamvaz�szerda pontos id�pontja att�l f�gg, hogy mikor van a m�rcius 21-�t k�vet� els� holdt�lte. Az ett�l sz�m�tott els� vas�rnap h�sv�t els� napja, s ha innen visszasz�molunk 40 napot, akkor megkapjuk a hamvaz�szerda id�pontj�t.
Figyelmedbe aj�nljuk m�g:
» Torkos cs�t�rt�k (cikk)
» K�l�nleges hobbik (cikk)
» Ilcsi Mama 2011. �vi id�j�r�s el�rejelz�se - t�l/tavasz (cikk)
» Hogyan, mivel lehet �tf�rni, kilyukasztani egy m�gnes med�lt? Kb. 1 cm vastag. (tud�sb�zis)
» Hogyan lehet a birka sz�rt tiszt�tani? (tud�sb�zis)
» K�lt�ri hinta�gyra milyen anyagb�l �rdemes tet�t csin�lni? (tud�sb�zis)
Gy�kerei az �tezer �vvel ezel�tti �korba ny�lnak vissza, az �kori saturnali�k, a Dion�szosz- �s Mithr�sz-kultusz esem�nyeihez.
A Dion�szosz �nnepet (a g�r�g Dion�szosz: a bor, a m�mor, a term�kenys�g istene volt), az �n. kis Dion�szia-t, december-janu�rban �nnepelt�k, ami �ppen megegyezik a mai farsang id�szak�val. Ez az �nneps�g �larcos felvonul�sokb�l �s t�ncos mulats�gokb�l �llt, ilyenkor a rabszolg�k is helyet foglalhattak is az uralkod�k asztal�n�l. Ezekb�l az �nneps�gekb�l alakult ki a k�s�bbiekben az ath�ni v�gj�t�k.
A saturnaliai �nnepnapokon, amelyek egy �ll� h�tig tartottak, a szeg�nyeket megvend�gelt�k, a csal�dtagok aj�nd�kokat adtak egym�snak, a r�mai rabszolg�k nyilv�nosan b�r�lhatt�k, s�t m�g meg is dob�lhatt�k uraikat, igaz, csak r�zsaszirmokkal, tal�n innen ered a ma napig is k�zkedvelt konfetti hint�se. A lupercalia �nnepeken f�kly�s-gyerty�s k�rmenettel indultak el a Pl�t� isten�t�l elrabolt gabonaistenn�, Ceres keres�s�re. A r�gi r�maiak ezen a napon kecsk�t is szenteltek az isteneknek.

Ezeknek a r�mai felvonul�soknak a f� l�tv�nyoss�ga a carrus navalisnak nevezett haj�szek�r, a karnev�l "n�vad�ja" volt.
Am�gy eredetileg pog�ny �nnep volt, a p�rkeres�s, udvarl�s id�szaka, a kereszt�ny egyh�z �vsz�zadokig pr�b�lta kiirtani, de nem tudta, �gy k�nytelen volt kereszt�ny elemekkel felruh�zni, �gy a katolikus egyh�z a farsang id�szak�ban a k�nai menyegz�r�l eml�kezik meg.
Az els�, farsangr�l sz�l� �r�sok 1283-b�l ismeretesek, amelyek bajor-osztr�k �r�sok voltak.
Honi elterjed�s�r�l csak a XIV. sz�zadt�l kezdve vannak �r�sos feljegyz�sek.
A hamvaz�szerd�t k�vet� napon felf�ggesztik a b�jt�t, hogy a farsangr�l megmaradt �teleket elfogyaszthass�k. Ezt a napot torkos-, zab�l�- vagy tobz�d�cs�t�rt�knek h�vj�k.

A farsang jeles napjai:
Janu�r 6. - V�zkereszt
A kar�csonyi �nnepk�r z�r�sa, �s a farsangi id�szak kezdete. Az egyh�z ekkor eml�kezik meg J�zus megkeresztel�s�r�l �s a napkeleti b�lcsekr�l. �jabb szok�s szerint v�zkeresztkor bontj�k le a kar�csonyf�t.

Janu�r 22. - Vince napja
Term�sj�sl� nap: "Ha megcsordul Vince, teli lesz a pince".

Febru�r 2. - Gyertyaszentel� Boldogasszony napja
A r�gi r�maiakn�l tavaszkezd� nap ez a nap. Ekkor rendezt�k az �n. lupercali�t, amikor is f�kly�s-gyerty�s k�rmenettel indultak el a Pl�t� isten�t�l elrabolt gabonaistenn�, Ceres keres�s�re. Ezt az �nneps�get a kereszt�ny egyh�z gyertyaszentel� �nnepp� nevezte �t.
Ezen a napon kecsk�t is szenteltek az isteneknek.

Febru�r 3. - Bal�zs-nap
Szent Bal�zs p�sp�k �s v�rtan� napja, az � eml�k�re van a Bal�zs-�ld�s vagy bal�zsol�s, amikor a pap k�t gyerty�t tart a h�v�k �lla al� �s megszabad�tja a h�v�ket minden betegs�gt�l.

M�rcius 12. - Gergely-nap
Ez a nap az iskol�skor� gyermekek sz�nj�tsz�son alapul� j�t�k�nak a napja, aminek adom�nygy�jt� c�lja volt. Gergely napj�n vet�lked�ket, di�kp�sp�k-v�laszt�st �s felvonul�sokat rendeztek.
Id�j�r�s- �s term�sj�sl�s nap is ez. Ugyanis, ha ezen a napon esik a h�: "Megr�zza m�g szak�ll�t Gergely."